Az első szerelem

Az első szerelem, az első csók, az első igazi, örök nyomot hagyó élmények, tapasztalatok a másik nemhez fűződően... mindezt mindig valami misztikum lengi körül, varázslat, amelynek emléke szinte kivétel nélkül mindannyiunkban tovább él, elkísér, és bizony hatással van későbbi kapcsolatainkra is.     Kérdés persze, mit tartunk első szerelemnek. Az óvodában, kisiskolásként bimbózó vonzalmakat, a később mámorba ringató plátói érzelmeket egy elérhetetlen vagy elérhetetlennek vélt valaki iránt, vagy az első "valódi" kapcsolatot, amelyben szeretünk, és amelyben viszontszeretnek.   Talán utóbbit nevezhetnénk igazán joggal első szerelemnek, hiszen ez az az élmény, amelyre később valamennyien emlékezünk. Az első érzelmekre, az első erotikus élményekre, az első igazi párkapcsolatra. Nagyon fontos, hogy ebben az időszakban milyen benyomások, tapasztalatok érnek bennünket, hiszen ezek az első élmények nagyban meghatározzák a későbbi párválasztásainkat, kapcsolatainkat is.   A legtöbb ember ugyanis jellemzően hasonló típusú párokat választ magának élete során - az elsőhöz hasonló típusúakat. Ahogyan első szerelmünk bánik velünk, azt tapasztalatok híján hajlamosak lehetünk etalonnak gondolni, de legalábbis elfogadni és normálisnak hinni. Gond csak akkor van, ha esetleg mégsem az, mégis, a későbbiek során is ezt keressük aktuális társunkban.   Az első szerelem rengeteg mindenre tanít. Egy egészséges párkapcsolat kialakításának és fenntartásának képességére, kölcsönös bizalomra, gondoskodásra, egy kapcsolatban felmerülő esetleges problémák, helyzetek kezelésére, a szerelmünkkel való (huzamosabb) együttlétre, egymás megismerésére, elfogadására.   Az első szerelemhez hasonlóan az első csalódás is mély nyomokat hagyhat. Van, hogy ez defenzívvé tesz a másik nemmel szemben, és érzelmeinket a következőkben tudatosan próbáljuk irányítani egy újabb csalódást elkerülni akarván. Később persze rájövünk, hogy nem a csalódás elkerülésére, hanem egy mindkét fél számára boldog, teljes kapcsolat megteremtésére kellene inkább törekednünk, hiszen ha valami véget ér, az szükségképpen borús, ám addigra már megannyi gyönyörű élmény gazdagítja életünket a kapcsolatnak köszönhetően.   Sokan vallják, hogy igazi romantika, varázs egyedül az első szerelem kiváltsága. Szerintem ez nem feltétlenül kell, hogy így legyen. Igenis, léteznek még forró, vágyakozó pillantások, melyeket nem feltétlenül követ azonnali beteljesülés, megelőzheti még a kézenfogás a csókot, és igenis, fenntarthatjuk még a titokzatosságot, az izgalmat, a egymáshoz való fokozatos közelebb és közelebb kerülést, és így életünkbe beköszönthet még az első szerelem, igen, akár többször is.